Tojótyúkok tartása

A bejegyzést Szabó István írta nekünk, amit nagyon szépen köszönünk.

Ezen fejezetek megírását az ihlette, hogy tapasztalt baromfi tartóként segítsek azoknak, akik kezdők, vagy ha nem is kezdők, de szívesen fogadnak hasznos tanácsokat baromfitartással kapcsolatban. Főleg olyan tyúkokkal kapcsolatban, akik már egy tojó cikluson túl vannak.

Én is azon emberek közé tartozom, akik tartottak már másod ciklusú tyúkokat.

Sokat olvastam tanultam a madarakról és kísérleteztem, így jutottam el erre a szintre, ahol tartok. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Van még mit tanulnom nekem is. De közben próbálom átadni az eddig megszerzett tudásomat, hogy másnak ne kerüljön ez idejébe és pénzébe. És a mai internetes rohanó világban nagyon nehéz szűrni a rossz tanácsokat, főleg úgy, hogy egy kérdező poszt alatt van egy, aki megmondja a valóságot másik 100 kommentelő pedig egy ugyanazon hülyeséget fújja. Könnyen elhihető a 100 hülye tanács hisz 100-an mondták. Én is könnyen a 100 embernek hinnék, hisz a tömegnek elég jó meggyőző ereje van.

1. Fejezet

Egyik reggel úgy ébredtem, hogy én visszatérek a családi gyökereimhez és gazdálkodni fogok. Eldöntöttem veszek tojótyúkokat. Ez a fejezet azoknak szól, akik így döntenek. Na de nézzük is mik a felmerülő problémák:

1, Megéri-e tyúkokat venni?

Egy határozott Igen a válasz! ezek a tyúkok, ha megfelelő körülmények közé kerülnek, és megfelelően gondoskodnak róluk, hamar újra tojni fognak, és ellátnak minket rengeteg tojással.

2, Hol helyezzem el őket?

- Kell nekik, egy szabad, de lekerített terület, ahol egész nap tudnak mozogni.
- Kell egy éjszakai ól, ahová be lehet őket biztonságosan zárni.
- Esetlegesen a szabad területen egy félszáraz hely, ahová az eső elől be tudnak vonulni, de ez a hely lehet az éjszakai óljuk is. Viszont ekkor az ól mérete kissé nagyobbacska kell, hogy legyen, hiszen ekkor nem csak alvásra fogják használni.
- Vagy ha zárt tartásban szeretnénk tartani, akkor egy erre alkalmas épület.

3, Milyen felszerelés kell nekik?

- Etető (vagy vályú, vagy önetető)
- Itató (egy bármilyen edény vagy önitató)
- Tojó fészek (bármilyen láda megfelelő)
- Ülőrúd
- Porfürdő

Ennyivel már bátran neki lehet kezdeni a baromfitartásnak. Persze ha valaki ettől sokkal többet akar, szinte a csillagos ég a határ a felszerelésekben (világítás, automata ólajtó, automata itatórendszer, rengeteg hasznos gyógynövényes kiegészítők stb.).

2. Fejezet

Mielőtt megvásároljuk a tyúkokat érdemes felkészülni.

Az ólat, udvart takarítsuk ki. Az ólat meszeljük ki, és almozzunk be nekik tiszta alom anyaggal. Az alom anyag lehet faforgács, szalma, széna.

Az itatókat, etetőket, még ha újak is érdemes első használat előtt hipós vízben elmosni, az etetőt alaposan meg is kell szárítani.

A tojófészeknek szánt ládákat, friss puha szalmával feltölteni, és az ólba behelyezni, egy félhomályos sarokba, ugyanis a tyúkok ezt fogják előnyben részesíteni, tojásrakás céljából. A fészket rögzítsük, hogy a tyúk ne tudja elbillenteni, felborítani.

Ülő rudaknak a legegyszerűbb, ha tetőlécet használunk, aminek az éles sarkait kissé lekerekítjük, és a laposabbik fele legyen vízszintesen. Semmi esetre ne használjunk henger alakú rudat, mert a tyúk nem rendelkezik kapaszkodó lábakkal. Ezeket a léceket létraszerűen vagy vízszintesen is beszerelhetjük az ólba.

Na de nézzük miből mekkora az ideális méret:

Ól, ha csak aludni térnek be, akkor nem kell, nagyon nagy legyen, ha beülnek kényelmesen elférjenek benne, és ne egymás hegyén hátán feküdjenek. 1m2-re 20 tyúkkal lehet számolni. Ha ez az ól nappali helyüknek is szolgál, akkor 1m2-re 7-8 tyúkkal kalkulálunk. Ha csak esős időkre használják nappal, akkor 1m2-re 14-15 tyúk kell, essen.

Az udvar minimum 1m2/7-8 db tyúk ettől lehet nagyobb is.

Itatót úgy válasszunk, hogy egy tyúk átlagosan 2-2,5 dl vizet iszik egy nap. Az itatóban lévő víznek ki kell tartania, addig a pontig, amíg újra fel tudjuk tölteni. Nyáron ettől valamivel többet isznak, télen pedig egy kicsivel kevesebbet.

Az etetőt napi 2x-i etetéshez úgy kalkuláljuk, hogy az étel kiszórásakor minden egyes tyúk kényelmesen hozzá férjen egyszerre. Vályú esetén 10-15cm etető felület kell egyetlen tyúknak. Önetetőnél szerencsénk van, mert nem egyszerre fogyasztanak a tyúkok, így itt a méretet a fogyasztás mennyisége alapján számoljuk. Minimum méret annyi legyen, hogy egy tyúk 120 grammot fogyaszt átlagban. Úgy kell az etetőt megválasztani, hogy 2 feltöltés közt biztonsággal ellássa a tyúkjainkat.

Ülő rudat úgy kell számolni, hogy egy tyúkra 30-35 cm rúd jusson.

Tojó fészeknél pedig egy fészek kb. 6-7 tyúkot képes kiszolgálni. A fészek mérete 30x30 cm kell, legyen minimálisan.

Porfürdőnek egy kiszuperált tömör aljú, oldalú ládát használjunk, ebbe homokot, fahamut szórhatunk. Tyúkjaink szívesen fognak benne fürdeni.

3. Fejezet

Megvannak az eszközök, berendezések. Mi szükséges még a tyúk fogadásához?

Talán ezektől is fontosabb a táplálék, és a tiszta víz.

Először, mert ez az egyszerűbb téma leírom az itatásukat. Minden nap friss vízzel töltjük fel az itatójukat. Nyáron napközben is lehet egy csere, hogy ne a megmelegedett vizet igya a nagy melegben. Télen, pedig, ha fagyok vannak, akkor is érdemes többszöri vízcserét alkalmazni (télen nem szabad sózni a vizet, mert a só méreg a madaraknak!). Léteznek itató vízbe adagolható vitaminos „étrend kiegészítők” ezeket a rajtuk lévő adagolás alapján adagolva, leggyakrabban havonta 5 egymást követő nap itathatók. Legritkábban 3 havonta 5 egymást követő napig. Nem érdemes az 5 napot túllépni, mert hashajtóhatásuk lesz. Ezen kívül itató vízbe adagolható milliónyi szer létezik. De nem kell túlzásokba esni, hiszen mindjárt szó esik a táplálásukról, ahol majd meglátja mindenki, hogy mindent meg kell adni a tyúknak, és nem kell ennyiféle drága szert külön adagolni.

De jöjjön a legfontosabb rész a takarmányozás.

A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy a baromfinak van egy tápanyag szükséglete. Tojó hibridek esetén második tojóciklus esetén:

Ezen kívül vitaminok ásványi anyagok és nyomelemeket is kell, hogy tartalmazzon az étrendjük.

Ezeket az igényeket 3 úton tudjuk kielégíteni:

1, Gyári tojó táp etetésével, tojó hibridek esetén válasszuk az árutojóknak szánt tápot.

2, Koncentrátum + búza + kukorica összekeverésével. Minden tápgyártó cégnek van koncentrátuma. Ezekhez a csomagoláson vagy a zsákon lévő címkén találunk megadott receptet, hogy azt, hogyan kell bekeverni. A lényeg, hogy a recepttől ne térjünk el!

Az első 2 esetben a tollváltás időszaka alatt, adjunk ezekhez AP-17-et vagy Kafocitot. Ezen foszforpótló dolgok a toll növekedését segítik elő, mert a toll fehérjéből, kalciumból (ezek benne lesznek a tápban vagy koncentrátumban) és foszforból állnak. Adagolásuk tollváltás alatt 100 kg-hoz 1 kg. (10 kg-hoz 0,1 kg).

3, Teljesen a 0-ról mi magunk állítunk össze egy keveréket, magokból, magas fehérje tartalmú összetevőből, takarmány mészből és premixből.

Ha ez utóbbi etetés mellett döntünk, akkor elsőként, egy átállító, tollváltást segítő keveréket etessünk.

Ebből mutatok egy egyszerűbbet és egy összetettebbet:

Létezik ennek szójamentes változata is:

Ha szépen átestek a tollváltáson, akkor a tojáshozamhoz való igényüket kell, kielégítsük:

Ennek is létezik egy szójamentes változata:

Ezek alap receptek. Bármilyen módosításuk csak akkor lehetséges, ha tudjuk, ismerjük, hogyan kell a számításokat elvégezni. Ha nem rendelkezünk ezzel a tudással, akkor keressünk meg egy szakembert, de mi magunk semmi esetre se nyúljunk bele!

4. Fejezet

Etethetek-e velük, füvet, zöldséget, gyümölcsöt, konyhai maradékot?

A takarmánykeverék mellé etetett fűfélék, zöldségek és gyümölcsök, a tápot, a koncentrátumos keveréket és a saját keveréket is egyaránt meghígítják, hiszen nagy részben víz és rostokból állnak. Így ezek adagolására is oda kell figyelni.

A napi takarmány adagot, ha elfogyasztották csak utána kapnak „zöldet” és ha még van, rá igénye elfogyasztja. Ezen módszert minden esetben a késő délutáni órákban kell alkalmazni, mikor már biztos megette a napi fejadagját a jószág. Ezt a módszert, akkor használom, ha nincs időm méregetni, számolni.

Vagy megnézem a napi takarmányfogyasztás mennyiségét pl.: felnőtt korban 120g/tyúk/nap, akkor ennek a mennyiségnek az 5%-át adom oda. Tehát 6g/tyúk/nap a zöldtakarmányból. Ezt a nap során bármikor tudom alkalmazni.

A konyhai maradékok esetében is ugyan azt a módszert alkalmazzuk, mint a zöldek etetésénél. Itt a pékárukat külön kiemelném. Nagyon fontos, hogy a „bolti” pékárukat lehetőség szerint ne etessük az adalékanyagok tartalma miatt. Ezek nem jó hatással vannak a baromfikra. Az otthon sütöttek ideálisabbak. Persze a fent említett mértékkel.

Ha zöldet és konyhai maradékot is etetünk, akkor a kettőre együttesen érvényes az 5%-os határérték.

A táplálékukba, vizükbe sót tenni tilos, ugyan is a túlzott só etetése, itatása minden madár számára méreg!

Az emésztés megfelelő működéséhez biztosítok még számukra egy külön edényben apró kavicsot, ami a zúzógyomor működését segíti.

5. Fejezet

A legfontosabb, hogy a baromfikat félévente (tavasz közepe, ősz közepe) féreghajtózzuk le. Kaphatók, olyan féreghajtók, amik tojástermelő állománynak adható, és mellette fogyasztható a tojás.

Nem szükséges, de ártani nem ártunk azzal, ha vízbe tehető vitamin készítményt itatunk. Ezeket a legsűrűbben havonta 5 napig itathatóak. Legritkábban 3 havonta 5 napig. Ha ez utóbbit választjuk, akkor az itatást időzítsük január, április, július, október hónapok közepére. A termék csomagolásán lévő adagolás szerint.

Nyáron a kánikulában, mikor a hőmérséklet 25 fok fölé kúszik tartósan, akkor lehet a vizükbe almaecetet tenni. Ez nagyon jó hatással van a hő stressz elviselésére. Adagolása 1 dl-t teszünk 10 liter vízhez.

Létezik baromfi tetű megelőző itatós folyadék, ezt is érdemes itatni velük. Ezek a szerek természetes gyógynövény kivonatokat tartalmaznak. Adagolásuk, megtalálható a csomagoláson.

Általánosságban, ha ezeket betartjuk, akkor jó eséllyel egészséges és szép állományt tudhatunk a magunkénak.

Szabó István